Az EMA-CHMP pozitívan véleményezte a súlyos asztma kiegészítő kezelésére szolgáló Tezspire (tezepelumab) készítményt.

A Covid-19 pandémia idején minden krónikus betegség esetén felmerült a kérdés, hogy mennyiben befolyásolja egymást a két kórkép. A légúti obstruktív megbetegedések különösen fókuszban voltak, hiszen a Covid-19 is leginkább pulmonális szövődménnyekkel járt. A szerző a közleményben összefoglalja a Covid-19 és az asztma eddig megismert összefüggéseit. Bár a vírusinfekciók asztma exacerbációt okoznak, a két betegség együttes előfordulása mégsem járt magasabb morbiditási vagy mortalitási rizikóval. Ennek feltétele az, hogy az asztma kontroll alatt legyen, vagyis járvány idején különösen fontos a megfelelő beteggondozás és a jó terápiás adherencia. 

A COVID-19-pandémia idején minden krónikus betegséggel kapcsolatban felmerült a kérdés, hogy mennyiben befolyásolja egymást a két kórkép. A légúti obstruktív megbetegedések különösen fókuszban voltak, hiszen a COVID-19 is leginkább pulmonális szövődményekkel járt. A közlemény összefoglalja a COVID-19 és az asztma eddig megismert összefüggéseit. Bár a vírusinfekciók az asztma exacerbációját idézhetik elő, a két betegség együttes előfordulása mégsem járt megnövekedett morbiditási vagy mor­talitási rizikóval. Ennek feltétele az, hogy az asztma kontroll alatt legyen, vagyis járvány idején különösen fontos a megfelelő beteggondozás és a jó terápiás adherencia.

Egy brit II. fázisú vizsgálat szerint az inhalációs budesonid csökkenti a sür­gősségi beavatkozások szükségességét és a COVID-19-fertőzésből való felgyógyulás időtartamát, míg egy jelenleg is folyó nagyobb esetszámú megfigyelés interim analízise szerint átlagosan 3 nappal rövidítette meg a COVID-19-ben szenvedő, rossz kimenetre hajlamosító rizikófaktorokkal rendelkező betegek felépülését és csökkentette a kórházi felvételük és elhalálozásuk arányát.

Lancet Respiratory Medicine Published, 2021. április

Súlyos asztmában, komorbid atópiában, obesitásban és depresszióban/szorongásban kevesebb évenkénti fellángolás következik be, és csökken a kortikoszteroid igény, ha a beteg mepolizumab kezelés alatt áll.

Egy brit Fázis II vizsgálat szerint az inhalációs budesonid csökkenti a sürgősségi beavatkozások szükségességét és a COVID-19 fertőzésből való felgyógyulás időtartamát.

Jelenleg már többféle biológiai szer is rendelkezésre áll a súlyos, nem kontrollált asztma kezelésében a nagy dózisú inhalációs glükokortikoidokat vagy más szereket (leukotrién-receptor-antagonisták, hosszú hatású béta2-agonisták stb.) kiegészítő terápiaként.

BIZONYÍTÉKON ALAPULÓ VÁLASZ

Ha a sürgősségi osztályon akut asztmás fellángolás miatt jelentkező be­teg nem reagál megfelelően az első vonalbeli kezelésre (hörgtágító és kortikoszteroid), jó eredménnyel alkalmazható intravénás magnézium-szul­fát. Gyermekek esetében magnézium-szulfát adásával 68%-kal volt csökkent­hető a kórházi felvételek száma (B szintű ajánlás, három kis véletlen besorolá­sos, kontrollcsoportos vizsgálat [RCT] metaanalízise alapján). Felnőtt betegek körében magnézium-szulfát adásával 25%-os csökkenést értek el a kórházi felvételek számában (A szintű ajánlás, 14 RCT metaanalízise alapján).

Az FDA 2019. július 15-én engedélyezte az asztma kezelésére szolgáló AirDuo Digihaler (flutikazon propionát, szalmeterol) inhalációs port és a hozzá tartozó készüléket.

Az új irányelvek ötlépcsős terápiás modellt ajánlanak. Az inhalációs kortikoszteroid a bázisterápia, ezt hosszú hatástartamú inhalációs hörgőtá­gítókkal lehet kiegészíteni. Maximális terápia mellett sem kielégítő asztma-kontroll esetén a biológiai szereket előnyben kell részesíteni a prednizolon tartós adásával szemben.